Új történet. Megnyíljon, vagy ne?

Sziasztok! Új döntöttem, új történetbe kezdek. De! Szeretném a véleményeteket kérni, hogy megnyíljon-e vagy nem. Saját! Kérlek, szavazzatok oldalt!


"ELŐSZÓ

Sziasztok!
A nevem Lilian Black, Rose kitalált karaktere vagyok. Megkért, hogy mutassam be nektek a történetet, mert ő lusta hozzá. Nem mondott újat… Én pedig úgy döntöttem, hogy vállalom. Hiszen, ha belegondolunk, ha ő nem lenne, én se léteznék. Akkor beszélek egy kicsit magamról: Szóval, a nevem Lilian Eveline Black, de általában csak Lilithnek becéznek. Miért? Jó kérdés. Mert akár hiszitek akár nem, ez volt az első szavam. Erről majd a történetből többet is megtudhatsz. Tuuudom, hogy most nyomatjátok a tipikus „Óóó, ne már, Lilith húzza az agyunkat” szöveget, de nem spoilerezek, sajnálom. Visszatérve a fő témához, hozzám: Nem mondok újat, ha tájékoztatlak titeket, hogy mivel Rosenak vörös a haja, és barna a szeme, a szereplői is általában ezekkel a tulajdonságokkal vannak megáldva. Köztük én is… Gáz, mi? Megközelítőleg 164 cmre lettem tervezve. Én nem tartom magam alacsonynak. Nem vagyok se kövér, se deszka, tökéletesnek tartom az alkatom. Remélem el tudtok képzelni… Nem? Akkor majd kerestetek Roseal képet. Így neki is lesz munkája. Tudom, gonosz vagyok, de na (!), ez van. Így teremtettek. Szóval, a jellememről: Szadista, kissé magának való, közömbös, buzgómócsing, kedves, aranyos, cuki, édes, ennivaló, kedves, aranyszívű, szerény de koránt sem egoista. Ja, és nem utolsó sorban 18 éves.
Hogy mondjátok? Ne pofázzak, hanem inkább a történetről beszéljek? Eh… jó!
Én, mint a főszereplő, New Yorkban éltem eddig. Perfect élet, sok sok barát, macsó pasi, stb. Egyszóval, mindenem megvolt, amire vágytam. Egészen… addig a napig. Addig, amíg anyám el nem döntötte, hogy nekünk márpedig feltétlen szükséges Los Angelesbe költöznünk. És innen kezdődik a történet. Hisz Los Angelest nem hiába hívják az Angyalok városának. A városnak sötét titkai vannak, amelyek nem félnek felfedni magukat, ha beköszönt az éjszaka. De mi lesz, ha a saját múltamban is felfedezek egy ilyen „sötét titkot”?
Felkeltette az érdeklődésedet? Tökéletes! Akkor olvasd!"

Az Akatsuki legyen veletek:
Rose

Díj

A szabályokról:

    - Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.

    - A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell.  

    - 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek.

    - 11 embert meg kell jelölni és linkelni.  

     - Nincs visszaadás/visszajelölés.

ROSE

11 dolog rólam

1. Kedvenc Twilight párosom a Reneslec.

2. (Spoiler) Új, saját történetet kezdtem el írni, aminek az előszavát hamarosan felrakom, és ti döntötök, megírjam-e.

3. Három kutyám van.

4. Nagy Fekete Dani és Horvát Zoli rajongó vagyok.

5. Imádom a Narutót.

6. Imádom az 1AÉ-t, és a HB-t :)

7. Élek-halok japánért

8. "A rock örök" Imádom a rockzenét és a theGazettE-t

9. Két kedvenc bandám: Skillet és Linkin park

10. Az igazi nevem nem árulom el ;)

11. És ennyi ^^

Chelsea kérdései:

1. Mi a kedvenc zeneszámod? Skillet-Whispers in the dark

2. Kedvenc énekes? Ruki ^^ (theGazettE)

3. Szereted az állatokat? Aha :)

4. Kedvenc színész? ... Nincs.

5. Mi volt az első értelmes szó, amit kiskorodban megtanultál? Csodagyerek voltam, és azt mondtam hooogy *hatásszünet* "apa" ^^

6. Kedvenc évszak? Tél

7. Városban vagy faluban élsz? Városban

8. Mi a kedvenc sportágad? Ööö... a lustaság sportnak számít? Mert ha igen, akkor az ^^ Ha nem... akkor az úszás :)

9. Szeretsz kézimunkázni? Öhm... :$ Mivel perverz a fantáziám, azt mondom, hogy nem xdd

10. Van háziállatod? 3 is ^^ A papagáj lelépett :@

11. Hol nyaralnál szívesebben: hegyek vagy tengerpart? Tengerpart :D

Mivel kérdések híján vagyok, felteszem ugyanazokat ^^

1. Mi a kedvenc zeneszámod?

2. Kedvenc énekes?

3. Szereted az állatokat?

4. Kedvenc színész?

5. Mi volt az első értelmes szó, amit kiskorodban megtanultál?

6. Kedvenc évszak?

7. Városban vagy faluban élsz?

8. Mi a kedvenc sportágad?

9. Szeretsz kézimunkázni? (xdd, gomen, nem tudtam megállni)

10. Van háziállatod?

11. Hol nyaralnál szívesebben: hegyek vagy tengerpart?

Nem tudok nektek hét embert linkelni, csak Mea-oneesan Egy-két blogját és Kimiko-san blogocskáját ^^

 

Meli

11 dolog rólam:

1. Internetfüggő vagyok xD

2. Van egy húgom (tőle kaptuk a díjat)

3. Szlovákiában élek.

4. Most megyek a 8.-ba.

5. Tiszta 1-es tanuló vagyok.

6. Mielőtt kiröhögnétek, hogy ilyen hülye vagyok, elárulom, hogy nálunk fordítva van az osztályzás. xD

7. A szüleim tanárok.

8. Utálom a macskákat.

9. Nem tudok énekelni és rajzolni.

10. Imádok olvasni.

11. Hát... ennyi lenne

Chelsea kérdései:

1. Mi a kedvenc zeneszámod? Pfhú... sok van
2. Kedvenc énekes? Öhm.. passz
3. Szereted az állatokat? igen
4. Kedvenc színész? Nikki Reed... asszem
5. Mi volt az első értelmes szó, amit kiskorodban megtanultál? Nemtom. Asszem, a "vava". Értsd: kutya.
6. Kedvenc évszak? Tél és nyár
7. Városban vagy faluban élsz? Város
8. Mi a kedvenc sportágad? Úszás, görkorizás... ha ez sport
9. Szeretsz kézimunkázni? Én nem úgy értelmeztem a kérdést, mint Rose. Igen. És a kézimunka alatt ilyeneket értek: gyögyfűzés, karkötőcsomózás, stb.

10. Van háziállatod? Van. Két papagáj.
11. Hol nyaralnál szívesebben: hegyek vagy tengerpart? Mindkettő

A kérdéseim ugyanazok.

Epilógus, plusz: Köszönetnyilvánítás, információk, válaszok.

Zene, a búcsúhoz

Hát... sziasztok.

Nem hittem volna, hogy valaha is eljutunk ide. Vége az ESALSz-nak. Azaz vége egy szakasznak az életemből. 

A történet összesűrítve:

Játszma:
Renesmee Carlie Cullen beleszeret Alec Volturiba, így csatlakozik a Volturihoz. Boldogan élnek. Sok új szereplő jön be (pl.: Demetria és Selena Smith, Damon Salvatore... stb.). Kiderül Nessie betegsége, ami miatt meghal Valerie születése pillanatában.
Árnyékvilág:
Valerie felnőtt, és iskolába jár. Nessből arkangyal lett, így tud rá vigyázni. Val megismerkedik Peterrel, a Hold gyermekével. Beleszeret. Közben Ness terhes lesz Alectől. Liyliyth a mennyre támad, ahol ő és Nessie is a Pokolba kerülnek. Valerie és Alec elhatározzák, hogy megmentik. Lemennek érte.
Pokol:
A felmentőcsapat megmenti Renesmeét a Pokolból, de ezáltal kiszabadul Liyliyth is, és átviszi a világ felett az uralmat. Kiderül Ness terhessége. Végül visszatértnek a Földre. Sereget toboroznak. Megszületik Jason Alexander Volturi. Végül megölik Liyliythet. Nessie a vámpírok királynője lesz.

Köszönetnyilvánítás:

Köszönök mindent Mea Tenshinek, aki az árnyékvilág résznél segítette a munkámat.
Köszönöm Melinda Moonnak, aki a Pokolban segédkezett :)
Valahogy mindkettőtöknek meghálálom :)

Információk:

Valószínűleg lesz még egy-két novella féleség ami a Volturi jövőjét mutatja be, de fejezetre ne számítsatok.

Válaszok a komikra:

Mea:
Nekem személy szerint Liyliyth az egyik kedvenc szereplőm, persze Ness mellett. Köszönöm a komidat. Én is örülök, hogy segítettél.
Melcsim:
Nagyon jól esik, amit mondasz :) Köszönöm a komit. Neked is köszönöm a segítségedet :D Nem baj, hogy nem segítettél olyan sokat, hisz én akartam befejezni.

És végül az Epilógus:

Madárcsiripelés kúszik a fülembe, a nap besüt a nyitott ablakon. Újabb csodás nap, ezen a szép világon. Felülök ágyamban, bamba mosollyal a képemen. Hirtelen belém bújik a kisördög, átosonok anyámék szobájába. Tudom, hogy a vámpírok nem alszanak, de anyáék megtehetik képességemnek köszönhetően*. Gonosz vigyor terül szét arcomon, majd az ágyukra vetem magam.
- Jóóóó reggelt ősök!
Anya nagyot sikítva gurul le az ágyról, apa nagyokat morogva fordul le utána.
- Tee… - hörgi az én szépséges mutherom. – JASON!
Kergetőzünk a palotában. Ezt már mindenki megszokta, így csak elnézően mosolyognak.
- Jane néni, ments meg! – röhögök, ahogy elbújok keresztanyám mögé.
- Tudod én mikor szállok szembe Renesmeével – neveti, majd arrébb áll, hogy elbújhasson Seth mögött. – Különben is… kit néniztél te le?!
- Ugyan már, lassan hatszáz éves vagy – jelenik meg anya.
Puszit nyomok az arcára.
- Te meg lassan kétszáztíz – vigyorodom el.
- Csak tíz évvel vagyok idősebb – vitatkozik.
- Jé, tényleg… ez de furcsa – merengek.
- Mi van itt már megint? – nyögi a Demit karoló Damon.
- Támad Liyliyth, szerinted? – röhög fel Felix.
Mindenki nevet, kivéve anyát. Neki komoly marad az arca, szinte elborul. Végül elmosolyodik. Csak én tudom – meg persze apa, Val és Peter -, mi történt aznap… a csata közben. Emlékszem, amikor elmesélte:
„- Lilith nem volt gonosz – jelenti ki.
- Az ki? – értetlenkedem.
Leül elém., kezébe veszi az én kezem.
- Lilith Hell, egy átlagos lány volt, amikor Yuyoot, az alvilág Istennőjét belé pecsételték… „
És elmesélte a történetet. Kedvesen magamhoz öleltem.
- Mi ez a tömörülés? – jelenik meg kedvesem, Eveline Volturi.
- Csak Ness és Jason megint fogócskáztak – neveti a father.
- Akkor a szokásos – legyint Line.
Hirtelen megjelenik Valerie, és férje Peter, mellettük pedig kislányuk, a még csöpp, ötéves Lilithen. Ezt a nevet ők adták neki, Liyliyth emlékére. Anya megpuszil mindenkit. Mindannyian kivonultunk az erkélyre és néztük Volterrát. A mi birodalmunk… az örökkévalóságig.

Az Akatsuki legyen veletek drágáim, még jelentkezem!
Rose

Pokol~11.fejezet: A végső összecsapás: Mindannyian hazatértünk

Sziasztok! Íme az utolsó, egyben legsírósabb fejezet. Megismerhetjük Liyliyth múltját, céljait és a mennyre támadása okát. Valamint, kiderül mi lesz Renesmeék sorsa, hogy végződik a csata, ki hal meg és ki marad életben.
Az Akatsuki legyen veletek:

Rose

Csillapult a zúgás, maradéktalanul felszívódott az égető érzés. A szívem felmondta a szolgálatot, örök csendet ígérve megállt, nem mozdult többet. Testem a folytonos fekvéstől merev lett, mozdítani se tudtam semmimet. Szívembe fájdalom, de eszem tudja, hogy jót cselekedtem. Furcsa ezt a kettőt egyszerre érezni. Sírtam volna, ha tehetném. Csakhogy ezek a szemek nem képesek a sírásra. Soha többet nem érzek semmit. A szagok, a tapintás. Mind… kihaltak. Ökölbe szorult kezem, beharaptam kőkemény alsó ajkam, és összeszorítottam a szemem. Nyeltem egyet, torkomat mardosta a szárazság, a vér utáni, mérhetetlen vágy. Vettem egy nagy levegő. Nem volt kellemes, sőt! Kellemetlen. Mikor kinyitottam a szemem, olyan élesen láttam, mint még félvérként se. Ahogy vettem a levegőt, láttam a légáramlatot, a porszemeket, szinte a molekulákat is. Csodás táncot jártak a porcicák egymással, örök tangóra hívva a másikat. A fény szinte kiégette a szemem, olyan erősnek bizonyult. Drága Rose! Kérlek, fogd vissza magad az ébredős jelenetekkel, mert egyszer oda lesz a retinám! Nos, miután megszoktam a fényt, a zajokkal volt probléma. A fejem majd szét robbant tőlük, olyan erősek voltak. Nyögtem egyet, ahogy tisztán ki tudtam venni Felix ordítását Demetrivel, miszerint a Porsche sokkal jobb a Ferrarinál. A sok idióta! Meg akartam mozdítani az karom, de csak ujjam emelkedett fel. Furcsa…

- Renesmee.
Egy mély hang súgta a nevem, mégis olyan tisztán hallottam, mintha csak beleordította a fülembe. Búgó bariton, selymes orgánum. Csak egy emberre emlékszem, aki így tudta kiejteni a nevem. Oldalra fordítottam a fejem, így megpillantottam Őt. Mellettem ült, vagyis az ágyam mellett. Mosolyogva figyelt.
- Alec. – Hangom olyan tisztán csengett, mint ezernyi csengettyű szólama. Rendkívül szokatlan. Nyeltem egyet, megpróbálkoztam a felüléssel. Testem ezúttal reagált, ülőhelyzetbe tornáztam magam, kezem a fejemre szorítottam. – Vége?
- Igen – bólintott, majd kibámult az udvaron. – Egy feladat letudva.
Lehajtottam a fejem, mély hallgatásba burkolóztunk. Egy dolog volt még hátra: le kellett győznöm Liyliythet, a démonkirálynőt. A támadást másnapra terveztük. Sokan kérdezték tőlem, hogy hogyan akarom kinyiffantani az alvilág hercegnőjét. A válaszomat még nem tudtam, de éreztem, hogy a küzdelem pillanatában, tudni fogom.
- Anya! – Egy lány hang, mely anyának szólít. Ez is csak egy ember lehet.
- Valerie. – Felé fordulok, karjaimba zárom a fiatal vámpírtestet.
- Jajj anya, olyan szép vagy, és erős és kiegyensúlyozott és túl sokat használom az és szót, de nem érdekel, mert egyszerűen tökéletes vagy! – ugrott a nyakamba. Nem borított fel, megtartottam magam. Nem messze tőlünk Peter átható tekintete fürkészte párosunkat. Hideg álarca most nem volt rajta, gyengéden megmosolyogta összeölelkező párosunkat.

Másnap:

Volterra kapui eddig mindig hívogattak, biztonságérzetet idézve elő lelkemben. A szívem szakadt meg, hogy így kellett látnom. A máskor mindig hívogató, kellemes mélybarna falak szeretettel töltöttek meg, de most, hogy Liyliyth uralta őket, szinte feketévé lettek. Irdatlan düh öntött el, de tudtam, most józanul kell gondolkoznom. A démonsereg várt ránk, élükön Selenával. Arcára sajnálkozó kifejezés ült ki egy pillanatra, amely azonnal átváltozott gúnyos vigyorrá. Gyűlöltem ezt a nőt, teljes szívemből utáltam.
- Induljunk – mondtam ki a végszót.
Hirtelen minden mozgásba lendült. Démonok százai süvítettek ki a kastélyból, és rontottak seregemre. A vámpírok bevetették képességüket. Én, Alec és Valerie a várba tartottunk. Kinyírtuk az utunkba álló árnyakat, majd rohantunk is tovább. Hirtelen két olyan szörny rontott ránk, mint amilyen engem támadott meg a Pokolban.
- Menj – kiáltotta Alec. – Mi feltartjuk őket.
Hármasával szeltem a lépcsőket. Megtorpantam a terem ajtaja előtt, majd mély levegőt véve benyitottam. Amit legelőször megláttam az a felém süvítő, mérgezett kard volt. Nem ugrottam el időben, átszúrta a hasam.
- Bátor vagy, hogy felmerészkedtél ide – hörögte az, és szembefordult velem. És ő nem más volt, mint…én. Csak épp fehér hajjal és sárga szemekkel. De határozottan az én porhüvelyem volt.
- Nem, Liyliyth. Nem vagyok bátor. Csak egy elkeseredett vámpír, aki megvédi a világát – feleltem, miközben kirántottam testemből a belefúródott pengét. – Aki kiáll az igazságért, és aki ha kell erőszakkal, de megóvja a családját.
- Mit tudod te, mi az igazság?! – ordított rám, majd megragadta a torkom. – Tökéletes életed van! Van szerelmed, vannak barátaid, van családod… te igazán létezel!
- Te is létezel, Liyliyth. Csak tudnod kell, kikért – hörögtem, miközben lefejtettem a fojtogató ujjakat a nyakamról.
- Akik számomra fontosak, meghaltak! – kiáltotta képembe.
Nyeltem egyet.
- Az apád démonvadász volt, igaz?
Egy pillanatra lefagyott és én kihasználva az alkalmat, kicsúsztam karmai közül.
- Honnan…?
- Az apád, Jonathan, démonvadász volt, az anyád, Cassandra, egyszerű halandó. Ide születtél te, Lilith Hell. Minden rendben ment, egészen 12 éves korodig, amikor is…
- Belém pecsételték Yuyoo-t, az alvilág Istennőjét – vágott szavamba. – Kegyetlen démon volt, az egész világon keringtek róla legendák. Yuyoo megölte a férjét, így átvette a másvilág felett az uralmat. Az emberek eltávolodtak tőlem, kitaszítottak és leköpködtek. Egészen 15 éves koromig, amikor is megöltem a szüleimet. Akkor választhattam: vagy megtartom Yuyoo félelmetesen hatalmas erejét, vagy ismét egyszerű ember leszek. Az első lehetőséget választottam. Lekerültem az alvilágba. Ezzel megszületett Liyliyth, az alvilág démonkirálynője. Létrehoztam  a Poklot. Ide kerültek a bűnös lelkek, akik rosszat tettek. Gyilkoltak, mészároltak, pusztítottak. De én sose voltam boldog. Mivel nem a családom mellett lehettem.
- Ezért döntöttél úgy, hogy letámadod a mennyet, hátha ráakadsz a szüleidre, és leviszed őket. De nem gondoltál arra, hogy eközben az angyalok felkészülnek és arkangyal sereggel visszaverik a támadást. Én állítottalak meg. És most is meg foglak. – Ezzel nekirontottam.
 
Furcsa dolog a halál. Csak lebegsz a feketeségben. Elmúlik a fájdalom, nincs többé kín. Én ezt átéltem. És most ő is ezt teszi. Nézet a véres másomat, szemembe könnycseppek gyűlnek. Még fejemben kongnak utolsó szavai:
„ – Renesmee… talán minden más lett volna, ha a második lehetőségemet választom, nem gondolod? Én lettem a Pokol királynője, de szívembe ott lakozott a fájdalom. A családom utáni mérhetetlen hiány. Nagyon szerencsés lány vagy. Becsüld azokat, akik szeretnek, akik érted élnek. Én nem tettem, és hidd el, bánom. Tudod mi volt a célom? Hogy megváltsam a világot. Hogy véget vessek a rengetek háborúnak, békét teremtsek a Földön. Szeretném, ha az én álmom a tiéd lenne.”
Aztán kialudt a láng a sárga íriszekben. Elszállt belőlük az élet. Élet… élt Lilith valaha is? Tapasztalt már mást, mint fájdalmat? Hisz, mellette nem álltak a családtagjai.
Kinéztem az ablakon. Megannyi ismerős arc, győzedelmes vigyorok. Győztünk. Nyertünk az alvilággal szemben. Kitárom az ablakot, mindenki felém néz.
- Miénk a világ! – jelentem ki, miközben én is elmosolyodom.
Éljenzés. Ünneplés. A te álmod az enyém is lett Lilith. Köszönöm. Azt hiszem, végre mindannyian hazatértünk.

Vége

Pokol~10.Fejezet:Peter visszatér

/Valerie szemszöge/

A toborzás folytatódott. Egymás után jöttek a vámpírcsalások, farkasfalkák. Anya fáradhatatlan volt! Nemcsak bátran szembenézett az idegen vámpírokkal, akik bajt okoztak, de még egy ezer fős angyalhadsereget is hozott. Közel ezernégyszázan voltunk. Nem kis létszám! És még Észak-Amerikában és Ázsiában nem is jártunk. Épp új képességeket teremtettem magamnak, amikor egy ismerős alak vált ki a fák közül. Sötétbarna, szinte már fekete haj, sötét szemek, magas alkat.Megszédültem, épp csak meg tudtam kapaszkodni a közelben álló Sarahban. Nyeltem egyet, torkomba gombóc nőtt, szememben könnyek gyülekeztek, de nem engedtem őket kifolyni. Nem, túl szép volt ahoz a pillanat. Léptem egyet előre, míg ő nem állt le a sétával. Mikor elém ért, megállt.
- Túlélted - állapította meg. Hangja sokkal mélyebb lett, sokkal búgóbb és sokkal... igézőbb.
- Mint látod. - Örültem, hogy a hangomban viszonylag kevés remegés volt.
- És most sereget szervezel Liyliyth ellen.
- Mint látod - ismételtem. Ott állt tőlem néhány deciméterre, és én nem mozdultam.
- Csatlakozhatok?
- Ha akarsz - néztem bele a mélybarna íriszekbe.
- Akarok.
- Én is akarom - suttogtam.
A következő amire emlékszem, az a számra sikló, két puha ajak.

/Renesmee szemszöge/

Csak ültem, és néztem ki a fejemből. Vártam, hogy elkezdődjön a szülés, vártam a babámat. Alec mellettem csücsült, alig bírt megmaradni a fenekén, folyton vigyorgott, mint a vadalma. Megmosolyogtam ezt. Viszont aggódtam is. Angyal voltam, amikor terhes lettem, Alec meg ugye vámpír. Nem volt időm ezen agyalni, eljött az idő. Nem fájt, mint az előző alkalommal, szinte nem is éreztem. Két óra alatt megszületett a baba.
- Kisfiú - csillantak fel Alec vérvörös íriszei.
- Jason Alexander Volturi - vigyorodtam el.
Férjem átadta a kicsit Janenek.Barna fürtök és szemek. Gyönyörű.
- Kész vagy? - kérdezett. Bólintottam. Sóhajtott, majd beleharapott a nyakamba. És innentől, három napon keresztül csak szenvedtem az átváltozás miatt.

Pokol~9.Fejezet: Kezdődik a toborzás, azaz Nessie akcióban

Sziasztok! Hogy vagytok mostanában? Jó hírekkel szolgálok Pokol kedvelőknek: Íme a feji. 
Ugyanakkor a történet a végéhez közeledik. Nem, nem egy könyv végéhez, hanem az egésznek a végéhez. Köszönöm azoknak, akik komiztak, és rendszeresen olvasták a fejezeteket, de egyszerűen elszállt az ihlet, a blogot meg nem akarom másnak adni, hisz mégis ez volt az első. Sajnálom, tényleg. Szóval, úgy két-három fejire lehet még számítani, többre nem. 
Az Akatsuki legyen veletek ♥
Rose

/Nessie szemszöge/

- Veletek megyek! – fordultam férjem felé elszánt álarcomat felvetve.

Alec megadóan sóhajtott, majd biccentett. Győzedelmes vigyor ült ki ajkaimra, fölényesen néztem fel rá, majd engesztelő csókot nyomtam szájára. Ő is elmosolyodott, majd kisétált a búvóhely elé.Felhúztam egy fekete bőr mellény, aminek a derék részén ezüst övek voltak. Egy szintén fekete farmert, és egy hosszú szárú bőr csizmát.Belenéztem a tükörbe. Egy teljesen másmilyen nő állt velem szemben, mint pár napja. Mélybarna szemei céltudatosságtól csillogtak, teste akármennyire is volt emberi, de erőtől és tisztelettől sugárzott. Törékeny volt, mégis fenyegető. Végül kimentem a többiekhez. Ott várt minket Carlisle és Esme, az indulásra kész Cullen családdal.
- Hol kezdjük? - kérdezte lányom.
- Először Zafrináékhoz megyünk - adtam ki a parancsot.
- A dél amerikai klán - segítette ki Carlisle. - Mi felkutatjuk a nomádokat. Jasper és Alice megkeresik Mariát, Edward és Bella pedig Európába utaznak. Emmett és Rosalie már elhozták Nahueléket, így segítenek búvóhelyet építeni a Volturival. Út közben mindenkit akit meg tudtok győzni, hozzatok el.
- Igenis! - zengtük kórusban. Mindenki másfelé indult el. Mikor megtaláltuk őket, erőteljesen rávágtunk az ajtóra egy jó nagyot.
- Ha te vagy az, Liyliyth, akkor tűnj innen, hagyj minket békén! – kiáltotta egy női hang.
- Zafrina, Senna, Kachiri, Renesmee Carlie Cullen vagyok! Gyertek ki!
Nyílt az ajtó, és megjelent előttünk három nő.
- A kicsi Nessie Cullen? – tátotta el a száját Zafrina.
Majd felsikkantott, és a nyakamba vetette magát.
- Jajj, de nagy lettél! Milyen szép vagy! Mennyi idős vagy már?
- Erre most nem érünk rá! – vágtam közbe. – Megkérlek titeket, hogy segítsetek legyőzni Lilyliythet. Sereget toborzunk. Benne vagytok?
Összenéztek, majd elvigyorodtak.
- Alap, hogy igen! - Majd három kép csattant össze a levegőben.

Aleccal és Valerieval összesen négy vámpír klánt szedtünk össze, öt alakváltóval és két Hold gyermekével. Az utóbbiakat Caius nem nézte jó szemmel, de nem fűzött hozzá megjegyzést.Alicék is sikerrel jártak. Maria seregé mellé még két másik családot is összekapartak. Esméék hozták a nomádokat,és egy pár Hold gyermekét. Anyáék befűzték az Európaiakat, sőt pár afrikai klánt is. Benjamin és egy másik kínai vámpír a képességével létrehozott egy föld alatti rejtekhelyet, több száz vámpírnak elég hellyel. Liyliyth serege, kb. 5000 démonból állt. Abból az angyalok serege elpusztított úgy 2000-et. Eddig összesen 129 vámpírunk, vérfarkasunk és alakváltónk van. Nem sok esély. 

- Min merengsz? - ölelt át hátulról két 

- Hogy milyen lehetőségeink vannak - vallottam be. 

- Hidd el, jók vagyunk. Holnap folytatjuk a toborzást. Ez még csak egy nap volt - nyugtatott.

- Ha te mondod - sóhajtottam. 

- Én tudom. - Csókot nyomott számra, majd távozott. 

Még több varázslény kell!

- Mennyei idézés: Angyali szó! 

Fény hasított a szobába.

- Nahisha! - mosolyogtam rá.

- Renesmee - ölelt át őrangyalom. - Mit tehetek érted?

- Kérlek, kérdezd meg Gabrielt, hogy nem-e tudna segíteni. - Szinte könyörögtem.

- Mármint, a Démonkirálynő legyőzésében? - értetlenkedett.

- Igen - bólintottam rá.

Hosszasan méregetett.

- Hát jó - adta be végül a derekát.

- Köszönöm - hajoltam meg, majd lépteket hallottam meg. Bólintottam, mire Nahisha köddé vált. Ha az arkangyalok serege is segít, talán van esélyünk Liyliyth ellen.

Új blogom nyílt / Meli

Sziasztok!
A napokban eszembe jutott egy történet, gondoltam jó lenne egy új blogba leírni :). Rose segítségével pár napja meg is nyílt a blog, ahol ő a bétám. Szóval: Kösz a segítséget, Rose. Na, befogom. Csak légyszi nézzetek be. Komikat szívesen fogadok.
http://bloodymoonbymeli.blogspot.hu/

Puszi:
Meli