23.Fejezet: Confessions of a Broken Heart

Sziasztok! Itt is van a kövi!! Komikat pls! *.* A komit B.Mary nek köszönöm ♥
Zene :"( *.* (lehet, hogy a szövege nem illik a fejihez, de ettől a számtól jött az ihlet!) :")


"Egy házasságnak akkor szakad vége, ha már nincs mit mondani egymásnak. És akkor, ha már érzések sem kötik őket egymáshoz. Ahol még van veszekedés, ott remény is van."


/Nessie szemszöge/


-Hogy micsoda?!
-Nessie, figyelj! Sajnálom! Ha ettől megromlik a barátságunk...-kezdte Demi de félbeszakítottam.
-Ettől nem lesz más semmi. Attól még ha a húgod...
-Hülye liba?-mosolyodott el.
-...te nem vagy az.-öleltem át.
-Nem zavar,hogy itt vagyok?-csattant fel Selena.
-Nem.-nevettünk fel egyszerre.
-Renesmee, beszélhetnénk?-kérdezte Alec.
Ha Renesmee-nek szólít akkor nagyon haragszik rám. Szó nélkül vonultunk be a szobánkba.
-Miért utálod ennyire Selena-t?-tért egyből a lényegre.
-Te miért szereted?-tértem ki a kérdés alól.
-Mert: intelligens, vicces és kedves lány.
-Boldog vagyok!
-Miért-utálod -ennyire?-tagolta a szavakat.
A testem remegni kezdett. Éreztem, hogy azok az érzelmek, amiket öt éve magamba fojtottam kitörni készülnek. Igen öt éve szenvedek egy érzéstől, ami annyira őrjítő, annyira idegtépő, mint semmi más.
-Elvette a családomat!-tört ki belőlem.
-Tessék?-értetlenkedett.
-Öt éve annak, hogy világra jöttem. De ami a legfontosabb: a nővérem is akkor született. Tudod milyen borzalmas, hogy mindig csak második lehetsz?! Hogy sose fogsz annyit érni, mint az idősebbik?! Hogy bármit is teszel, nem tudsz előrébb lépni?! És most ez a lány visszahozta ezt az érzést!Nem akarom még egyszer átélni!-zokogva estem össze, de tovább folytattam-Nem akarom, hogy elvegyenek tőled. Egyedül te vagy nekem,Alec. Te aki, mindenkinél többet számít. Amikor megismertelek, tudtam , hogy meg fogod változtatni az életemet...-miközben folyamatosan beszéltem, odajött hozzám, letérdelt mellém és ölelésébe vont-És megtörtént.Hiszen Cullen-ből lettem Volturi, Forks-ból Olaszországba költöztem. Elvettél feleségül...és...és...
De ekkorra már annyira bőgtem, hogy semmi mást nem tudtam mondani.
-Shh,egyetlenem nyugodj meg kérlek.Emlékszel mit mondtam amikor... elhagytalak?-nézet  le rám.
-Próbálom elfelejteni.-morogtam.
- Lehetetlen szerelem a miénk. De mégis sikerült, hiszen együtt vagyunk. Ráadásul semmi és senki sem szakíthat el minket. Hiszen a szerelmünk megtörte Lucelinda képességét is.-mosolyodott el.
-Akkor szeretsz?
-Mint mondtam: amit irántad érzek az leírhatatlan.-suttogta.
-Alec?
-Igen?
-Nem csókoltál meg egy hete.
Vette a célzást. A következő másodpercben már átölelt minket a szenvedély és a szerelem. És valaki megszakított minket. Na vajon ki?
-Öm...ti együtt jártok?-Selena állt a nyitott ajtóban.
-Igen!-bólintottam.
-Nem!-vágta rá Alec. Tudtam mit akar mondani. A kis gonosz. De imádom. 
Elvigyorodtam.
-Renesmee a feleségem.-mosolygott. Selenita ha lehet a szokásosnál is sápadtabb lett.
-Akkor gondolom szó se eshet arról , hogy esetleg járjunk.-és nekem itt lett elegem. Olyan gyorsasággal pattantam fel, hogy Alec először azt hitte, eltűntem. Elkaptam Selly-két a nyakánál fogva és úgy hajítottam ki az udvarra. Kidőlt a fal, a csajszi meg az erdő közepén ért földet. Majd felpattant és egy tűzgolyót lőtt felém. Azt hittem meghalok.
-Szeretlek Alec!-kiáltottam és hallottam szerelmem kétségbeesett szavait:
-Nessie!! Ne!!
Vártam a hálált. De nem jött. Csak Demi hangja.
-Abból nem eszel, húgi.
Kíváncsian kinyitottam a szemem. A tűzgömb még mindig felém tartott, de barátnőm csak felemelte kezét és tűz semmivé lett.
-Demi!-borultam a nyakába. -Köszönöm.
-Ugyan már, ez a legkevesebb. Egy Audi R8 után?
Elmosolyodtam. 
-Demetria!Nem a húgodat kéne védened?-törte meg a csendet Selena.
-Ha ez a bizonyos illető helytelenül cselekszik, akkor nem!-vágott vissza a barátnőm.
-HOGY MERTED?! HOGY MERÉSZELED MEGTÁMADNI A FELESÉGEM, A VOLTURI FEJÉNEK FELESÉGÉT?!-ordibált Alec.
-Ugyan már. Nem tett kért  bennem.-tettem kezem vállára.
-Meghalhattál volna.-nézett le rám.
-De nem haltam meg szóval...-vágtam rá habozás nélkül.
-Selena a trónteremben tárgyalás fog dönteni arról, mi legyen a büntetésed. Fél óra múlva ott légy!-hangzott szerelmem kemény parancsa, majd bevonult a  kastélyba.
-Ugye nem fogjátok megölni?Utálom, de mégis csak a húgom.-nézett rám könyörgően Demi.
-Nem. Megölni biztos, hogy nem fogjuk.
Ő bólintott és a trónterembe ment.

-Legalább is remélem...-suttogtam magamnak.

Hát most csak ennyi!! Sok sok puszi: NesssVolturi