5.Fejezet: A bál

Sziasztok itt a feji. KÉrek komikat! Puszi


/Nessie szemszög/

-Hogy mi???-hogy intézte el?

-Bizony. Most indulunk.-húzott ki.

-Be kéne pakolni.-mondtam. Ő erre csak a kezembe nyomott a kistáskát.

-Miez?-húztam fel a szemöldököm.Majd beugrott.Alice . Hát persze. Még aznap elmagyaráztam a szüleimnek a szerelmünket.Nem haragudtak annyira. Csak kicsit kellett apát lefogni.Pepattantunk apu kocsijába aki vitt minket a reptérre.

-Miért sietünk ennyire?-kiváncsiskodtam.-Reggel van.

-Aroék rendeznek ma egy bált....-itt félbeszakítottam.
-Húzz bele!-kiálltottam.
Már a reptéren ültünk mikor megszólalt a mobilom. A kijelzőn ez állt: Alec.Egyből benyomtam.
-Alec?-szóltam bele.

-Renesmee.-sóhajtott.-Hogy vagy?

-Hogy lennék?Elhagytál.-vágtam rá.

-Így a legjobb.De most le kell tennem.Szeretlek.-kinyomta.Miután leszálltunk a repülőtől és bejelentkeztűnk egy szállodába a ruha volt a soros. Órákon keresztül jártuk a butikokat.Sara egy gyönyörű kék színű ruha mellett döntött:

Én kicsit tovább keresgéltem mikor megláttam.Szemem szám elállt a ruhától , levegőt is elfelejtettem venni. A ruha így nézett ki:

Tökéletesen illett rám. Miután megvettük a ruhákat "haza"rohantunk. Elvégeztük a szokásos tisztálkodásokat, kisminkeltem magam, és Sarah is . Csodálatosan nézett ki.Mint egy istennő.Én lónak éreztem magam mellette.Míg eltipegtünk a palotáig , tízszer majdnem elestem a cipőmben. Benyitottunk az ajtón és a Volturisok kikerekedett szemmel nézett ránk.Nem csodálom. Cullenek vagyunk Vagyis csak én. Majd végre Alec is észrevett.Úgy nézett rám mint egy óvodás aki nem látott még csokit. Lesétáltunk a lépcsőn és próbáltuk semmibevenni a Volturis sértegetések. Nem ment egyszerűen.Végűl a vezetők odajöttek hozzánk.
-Renesmee örülök , hogy látunk.-képzelem mennyire.
-Én is Aro.-válaszoltam.
-Alec örülni fog.-jegyezte meg gúnyosan Caius.
-E...ell...elmondta?-dadogtam.
-El.-sóhajtott Aro.-Nem nagyon értjük. Nem mintha bármi bajunk lenne belőle.
-Engedélyezte?-reménykedtem.
-Igen.-mosolygot ARo.
-Köszönöm.-vigyorodtam el.
-Megtisztelsz egy táncal?-jött oda hozzám szerelmem.Már ő is mosolygott.
-Meg én!-vágtam rá.Akkor eszembe jutott Sarah. Mikor odanéztem ő már Felix-el lejtette a táncot.Szép lassan elkezdtek szivárogni az emberek. Fél órával később már csak a Volturisok és mi voltunk a teremben.  Még mindig Aleccel táncoltam mikor annyira éles fájdalmat éreztem, hogy összerogytam.
-Jane, hagyd abba!!!-kiabállt szerelmem. Én közben a kínok kínját élltam meg . Majd hírtelen megszűnt.Felálltam és szétnéztem. Több Volturi őr fogta le a vicsorgó lányt.
-HA MÉG EGYSZER AKÁR EGY ÚJJAL IS HOZZÁÉRSZ A BÁTYÁMHOZ,ESKÜSZÖM MEGÖLLEK!!!!!-fenyegetett meg.Majd újjabb éles fájdalom. Háromszor erősebb mint az előző pedig azt is nehezen bírtam ki. Újra a földön kötöttem ki. Tehetetlenűl vergődtem , közben folyamatosan sikítoztam.
-Aro CSINÁLJ VALAMIT!!-valahonnan a közelből jöhetett Alec hangja. Akkor Jane elszabadult ezt több okból is megtudtam:
1. Nem éreztem fájdalmat.
2.A falhoz vágódtam.
A fejet hatalmasat csattant.Ha ember lettem volna ez lett volna a végszavam.Elkapott a nyakamnál fogva és újtra beleverte fejemet a falba. Közben a kezem olyan nagyot reccsent , hogy az egész Volturi lefagyott. Ekkor minden elsötétűlt.